A húsvét hatalmas angyala felment a félelmeidtől

Húsvét angyalának titkos üzenete – Vajon miért félünk ettől az angyaltól? Miért csak karácsony angyaláról szoktunk beszélni?

Amikor Jézus anyja, Mária két asszonnyal felment a sírhoz, illatos olajakkal megkenni a halottat, a sír bejáratát egy angyal állta el, és jelentette: Jézus már nincs a sírban, hanem feltámadott!

Ki volt ez az angyal? A halál angyala, aki pészahkor kikerülte a zsidók házait, melyeket az Úrnak áldozott bárány vérével megjelöltek? A feltámadás angyala? Lehet, hogy mindkettő, hiszen az üzenete mindkét alkalommal azonos volt.

Az angyal szava: Ne féljetek!

Karácsony idején boldog-boldogtalan az angyalokkal foglalkozik, de húsvétkor, amikor az angyal olyan különleges csodát hirdetett ki, az angyal nem szokott szóba kerülni.

Ilyenkor eszünk és iszunk – az utolsó vacsora emlékezetére, a tavaszt, a feltámadó természetet ünnepeljük, akár pogány, akár keresztény szemmel nézzük az üzenetet, az angyalról, mint a hír hozójáról, csak mellékesen szoktunk emlékezni. Pedig az üzenete elég fontos lehet: Ne féljetek!

Az angyal meghívása

A félelem akkor, hogyha sötétség van, természetes dolog. A kisgyermek is gyakran a sötéttől fél. A halál, az elmúlástól való félelem egyik legősibb ösztönös félelmünk mindannyiunknak. Aki nem fél a haláltól, az valószínűleg nem mond igazat. Az angyal mégis ezt az üzenetet mondja a feltámadás kapujában. A legfélelmetesebb és a legrettenetesebb minden anya számára, hogy saját gyermekének holttestét tartja a karjában. Mária éppen erre készült, amikor megtudta, nincs holttest, – eltűnt a fia! – amit balzsamozzon, hogy Jézus feltámadott.

Az angyal üzenete félelmetes, ugyanakkor bizonyosságot hoz arról, amit Jézus megígért, tehát örömteljes is. Ha a húsvét angyalát akarjuk megpillantani, akkor a félelmeinkkel kell szembenézni. Azzal a tudással, ami már több a hitnél. Hogy a fény győz a sötét felett, a félelmek oka valójában árnyék. Ha pedig az árnyékba bevilágítunk, a fény átalakítja a formákat.

A feltámadás napja húsvétvasárnap

Sok országban szokás e napon a napfelkeltét egy magas hegy tetején várni. Ehhez több hiedelem kapcsolódik – egyik szerint a felkelő nap Krisztus feltámadásának bizonyítéka, a másik szerint aki jól figyel, megláthatja benne a Krisztust jelképező bárányt a zászlóval.

A húsvéti tojás ajándékozása sok országban e napon történik, nálunk a hétfői locsoláshoz tartozik. A hagyományos sonkát már szombat este, a böjt lezárásával megkezdik. Vasárnap a sonka mellé tojást, tormát fogyasztanak. E nap ünnepi étele a bárány. A mondai magyarázat szerint Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadást felfedező, ujjongó asszonyokat, így akarták elhallgattatni őket. A locsolás ma is elterjedt szokás, kissé szelídebb formában, hiszen gyakran csak kölnivízzel locsolnak a fiúk, férfiak.