Jóslás

Szombati Tarot lapod: A szerencsekerék

Egy ke­rék lát­ha­tó a ké­pen, az idő ke­re­ke. Foly­to­nos for­gá­sa miatt ál­lan­dó­an új dol­go­kat hoz, míg egyút­tal más dol­gok elvesz­nek. A ke­rék mel­lett lát­ha­tó két alak ugya­nezt jel­ké­pe­zi. Mind­ket­tő az egyip­to­mi mi­to­ló­giá­ból szár­ma­zik: a sa­kál­fe­jű Anu­bisz, aki a fel­emel­ke­dő, élet­adó ener­giá­kat tes­te­sí­ti meg, és Széth, a kí­gyó, aki a pusz­tí­tó erők szim­bó­lu­ma.
A kár­tya négy sar­ká­ban a négy ke­rub lát­ha­tó, aki a négy evan­gé­lis­tát és a négy őse­le­met – a tü­zet, a föl­det, a le­ve­gőt és a vi­zet – szim­bo­li­zál­ják. Né­gyen együtt a te­rem­tés min­den­re ki­ter­je­dő tel­jes­sé­gét jel­ké­pe­zik.

A Sze­ren­cse­ke­rék min­da­zon fe­la­da­to­kat szim­bo­li­zál­ja, ame­lye­ket éle­tünk so­rán el kell vé­gez­nünk. Bár­mi­kor je­len­jék is meg, min­dig ar­ra utal, hogy itt az ide­je, hogy fog­lal­koz­zunk az­zal a té­má­val, amellyel kap­cso­lat­ban ki­húz­tuk a kár­tyát.

Me­di­tá­ci­ós té­ma­ként a Sze­ren­cse­ke­rék ezt kér­de­zi:

A jó óra nem gyor­san, ha­nem pon­to­san jár. Én mi­lyen „pon­to­san” ha­la­dok vég­ig az éle­te­men?

Szí­vü­gyek­ben a Sze­ren­cse­ke­rék ezt ta­ná­csol­ja:

Le­het, hogy éle­te nagy sze­rel­mé­ről van szó. Min­de­ne­set­re fon­tos lé­pés előtt áll. Ha he­lyes irány­ba in­dul, a sze­ren­cse az Ön ol­da­lá­ra áll.

A jö­vő­be ve­tett kép:

Olyan ta­pasz­ta­lat áll Ön előtt, mely élet­fe­la­da­tá­nak fon­tos ré­szét ké­pe­zi, még ak­kor is, ha pil­la­nat­nyi­lag er­re sem­mi­lyen jel nem utal. Hasz­nál­ja ki az adó­dó le­he­tő­sé­get.

Vál­ság­hely­zet­ben a Sze­ren­cse­ke­rék ezt ja­va­sol­ja:

Ve­gye fon­to­ló­ra, hogy min­den­nek el­jön a ma­ga ide­je, és ezért igen fon­tos, hogy a meg­fe­le­lő idő­pont­ban he­lye­sen cse­le­ked­jen. Ne akar­jon min­dent egy­szer­re meg­ol­da­ni, de sem­mit se hagy­jon elin­té­zet­le­nül. Lé­pés­ről lé­pés­re jár­jon az út­ján.

A Sze­ren­cse­ke­rék ja­vas­la­ta ta­nács­ta­lan hely­ze­tek­re:

Gon­dol­kod­jon el azon, hogy mit akar Ön­től az élet, és mi­nek ér­ke­zett el az ide­je.

Meg­erő­sí­tés­ként a Sze­ren­cse­ke­rék így bá­to­rít­ja:

Min­dent a ma­ga ide­jé­ben te­szek. Ha­gyom, hogy a sor­som ve­zé­rel­jen.

loading...