A karma 8 különböző típusa – vajon neked melyikből jutott?

Amikor karmára gondolunk, szinte mindig azok a nehézségek vagy párkapcsolati problémák jutnak az eszünkbe, amelyekkel az életben szembesülünk. De a karmának sokkal tágabb jelentése van, és különböző módokon juthat kifejezésre.

Több, különböző típusú karma létezik.

„A felismerés az első lépés a gyógyulás felé.” – tartja a mondás.

Vajon neked mi a karmád? Olvass tovább, hogy felismerd és azonosítani tudd.

1. Egyéni karma

Ezt a karma típust a legkönnyebb megérteni, mivel ezt éljük meg a legintenzívebben. Az egyéni karma az, amelyet a saját döntéseink és cselekedeteink eredményeznek, ugyanis ezek alakítják azt az utat, amit bejárunk.

Az egyéni karma esetében maga az egyén vonz bizonyos helyzeteket, a saját cselekedeteinek eredményeként. Az egyéni karma teljes összefüggésben van a magánéletünkkel, a jellemünkkel és az érzelmeinkkel, és különösen azzal, ahogy egymáshoz viszonyulunk, és ahogy kifejezésre juttatjuk a személyiségünket, az érzéseinket.

Az egyéni karma szinte mindig a jelenlegi inkarnációhoz kötődik, például, ha valaki dohányzik, és ennek következtében megbetegszik rákban. Ez nem szerepel a karmikus „programozásban”, bár előfordulhat, hogy az illető egy előző életéből hozza magával a hajlamot. De ezután a személy a saját szabad akaratából dönt úgy, hogy kitart emellett a káros szokás mellett, és ennek egészségügyi következményei akár meg is rövidíthetik az életét.

2. Családi karma

A családi karmát szintén nagyon könnyű azonosítani. Ez jellemző azokra a családokra, ahol gyakoriak a konfliktusok és az érzelmi csatározások, és ahol a szeretet által kiépített kötelékek ellenére a béke és a harmónia mégsem képes uralkodni. Azok az emberek, akik mellettünk vannak a családunkban, egy spirituális választás részei, a szellemnek ugyanis meg kell tanulnia, meg kell mentenie valamit ebben az inkarnációban.

Minél több a konfliktus, annál nagyobb a gyógyulás és a fejlődés lehetősége is. A család a legintenzívebb gyógyító mag az életünkben. A családi karma révén bizonyos minták nemzedékről nemzedékre öröklődhetnek, így a családi karmának kollektívebb jellege van.

Így gyakran megfigyelhető, hogy bizonyos viselkedési vagy érzelmi minták addig ismétlődnek egy családban, amíg meg nem látják, el nem fogadják, és meg nem gyógyítják azokat. Ilyen lehet például, ha egy családban „minden férfi kapzsi”, vagy ha „a család minden nőtagja fiatalon meghal”.

Ez a fajta karma rengeteg meggyőződést, érzelmet és viselkedést hordoz magában, amelyeket a szülők átadnak a gyerekeknek, és csak akkor ér véget, ha valaki megszakítja a folyamatot, és ahelyett, hogy befogadná ezt a terhet, engedi felszabadulni.

3. Üzleti karma

Ez az üzleti életben érvényesülhet, egy vállalkozás alapítóinak viselkedésével függ össze, ami bizonyos meghatározott utakra vezetheti a vállalkozást. A partnerek közötti kapcsolat tönkreteheti, vagy felemelheti és sikeressé teheti a vállalkozást.

Ebben az esetben a partnerek világnézetének összessége alakítja az üzleti karmát. Példaként a következő helyzetet említhetjük: ha két üzleti partner fél kockázatot vállalni és befektetni, saját maguk teremtik meg azokat az akadályokat, amelyek megakadályozzák a vállalat terjeszkedését.

4. Kapcsolati karma

A kapcsolati karma akár a múltbeli életekkel is összefüggésben lehet, de ebben az esetben inkább egy másik életből származó karmának minősül, nem kapcsolati karmának.

A kapcsolati karmát a kapcsolatokról alkotott (szinte mindig negatív) hiedelmek elsajátítása generálja, vagyis a nem túlságosan pozitív tapasztalatok kivetítése. Ezek a tapasztalatok lehetnek egyéniek, vagyis a személy saját tapasztalatai, vagy olyanok, amiket a rokonaink esetében volt alkalmunk közelebbről megfigyelni.

Például egy lány, aki úgy nő fel, hogy azt látja, hogy apja elárulja, megcsalja az anyját, az apja viselkedéséből és az anyja szenvedéséből azt szűri le, hogy a szerelem és a házasság fájdalmas dolgok, és hogy minden férfi csaló.

Ez a személy öntudatlanul olyan partnereket vonz, akik megerősítik ezt a meggyőződését, és mindig árulás, megcsalás áldozata lesz. A kapcsolati karma a bántalmazó kapcsolatokban is megfigyelhető. Ha egy lányt az édesanyja bántalmazott, asszimilálja ezt a kapcsolati dinamikát, és anélkül, hogy tudatosan ezt akarná, később olyan kapcsolatokba keveredik, ahol a férfiak is hasonlóan bánnak vele.

5. Karmikus betegségek

Ebben az esetben olyan karmáról beszélünk, ami az örökölt egészségügyi problémákkal van összefüggésben, például a Parkinson-kór vagy az Alzheimer-kór. Ezek a betegségek szinte soha nem kötődnek a választott életmódhoz, és az illetőnek csak alig, vagy egyáltalán nincs befolyása rájuk.

A betegség karmája ugyanakkor bizonyos mentális minták fizikai megnyilvánulásaként is felfogható, amelyek miatt a test megbetegszik, így elhagyva az öröklődés terét és belépve az egyéni szférába. Például egy rendkívül merev és rugalmatlan személy, aki végül reumás ízületi gyulladástól fog szenvedni.

6. Az előző életek karmája

Az előző életekből származó karma okozza a legnagyobb nehézséget a jelenlegi inkarnációnkban. Ezek a múltbeli hibák súlyos következményei, amelyek általában korlátoznak a szabadságunkban, és sok szenvedést okozhatnak. Fontos azonban tudni, hogy a karma nem büntetés, vagy kényszer, hanem a vezeklés módja, aminek segítségével a lélek fejlődni tud.

Például, ha egy anya előző életében elhagyta a gyermekét, ugyanolyan bánásmódban részesülhet az anyjától a jelenlegi inkarnációja során. Az is lehetséges, hogy az egyéni karma a következő inkarnációban az előző élet karmájává váljon.

Vegyük példának a dohányzó ember történetét, aki függősége miatt tüdőrákban hal meg. Előfordulhat, hogy ez a választás hatással van a következő életre is, és a gyerek légzési problémákkal, például asztmával, jön a világra.

7. Kollektív karma

A kollektív karma az a karma, amely egy adott társadalmi csoporthoz vagy nemzethez kapcsolódik, és amely az egyéni viselkedések összegéből adódik. Társadalmi csoportok esetében a kollektív karma példája lehet mondjuk egy repülőgép-szerencsétlenség, vagy egy természeti katasztrófa, ahol emberek egy egész csoportja pillanatok alatt odaveszhet.

Azok az emberek, akik mind így vesztik életüket, valamilyen kapcsolatban álltak egymással, és nem véletlen, hogy mind ugyanazon a helyen tartózkodtak, amikor a katasztrófa bekövetkezett. A nemzetek esetében is beszélhetünk kollektív karmáról, itt felhozhatjuk a kolonizáció és rabszolgatartás által megnyomorított országok, például Brazília helyzetét.

A napjainkban tapasztalt erőszak, korrupció, valamint a vallási és faji intolerancia nagy része messze visszanyúlik az ország történelmébe, és annak a választásnak az eredménye, amelyet a brazil nép az évszázadok során meghozott. Sajnos úgy tűnik, hogy semmit sem tanultak a történelemből, és még mindig ugyanabban a ciklusban élnek: ugyanazokat a hibákat követik el, miközben más eredményt remélnek tőle.

8. A bolygó karmája

Ez a legkevésbé ismert és tanulmányozott karma típus, bár rendkívül fontos számunkra a körülöttünk lévő világ természetének megértése szempontjából. Ez ugyanis pontosan arra vonatkozik, miért olyan ez a világ, amilyen, és mi teszi ezt a „vezeklés bolygójává”.

Ennek a koncepciónak a megértéshez elég csak arra gondolnunk, hogy a bolygón jelen lévő lelkiismereti mintában óriási különbségek vannak: ugyanott, ahol szentek jártak, rettenetes emberek is megfordultak, akik rengeteg vérontásért és szenvedésért felelősek.

A világot alapvetően a benne élő emberek általános karmája teszi rosszá. A bolygó karmája az az irány, amelyet a rajta lévő élet követ, a világot irányító vezetők döntéseinek megfelelően.

Az egyéni mikrokarma felelős az intellektualistásért és a világnézetért, amelyet mindannyian építünk, és ami megnyilvánul a vezető politikai akaratban, amelynek hatalmában áll olyan döntéseket hozni, amik egyaránt okozhatják a harmadik világháború kitörését, vagy egy békésebb együttélést is generálhatnak a nemzetek között.

Egy másik példa, az életmód, amelyet mindannyian megválasztunk, és amellyel vagy kimerítjük a Föld természetes erőforrásait, és az élet pusztulását okozhatjuk, vagy megváltoztathatjuk romboló szokásainkat, és ezáltal a negatív hatást, amit a környezetre gyakorlunk.