A tudatos álmodás
Biztosan sokan láttátok az Eredet című, Leonardo DiCaprio filmet.
A filmkészítő azt boncolgatja, hogy mi történne, ha lenne egy hely, ahol az emberek beléphetnének egymás álmaiba; egy amolyan álom-megosztó tér. Ez lehetőséget adna rá, hogy hozzáférjünk mások tudatalattijához.
A film sci-finek, minősül, pedig valójában nagyon is nem az. Legalábbis az a része biztosan nem, hogy képesek lehetünk létrehozni olyan világot, amilyet szeretnénk.
Az álmok azóta tartják bűvöletükben az embereket, hogy képesek vagyunk visszaemlékezni rájuk.
A tudatos álmodás az ébrenlét és az álom keveredésével létrejött, köztes tudatállapot.
A tudatos álom egy olyan álom, amelyben az ember tisztában van vele, hogy mit álmodik.
Egy tudatos álomban az álmodónak nagy esélye van, hogy bizonyos fokú ellenőrzést gyakoroljon az álomban való részvétele fölött, vagy képes manipulálni a képzeletbeli tapasztalatait az álomkörnyezetben.
Az érzékelés tökéletesen valósághű lehet. A mozgás, látvány, hang, íz, szag, tapintás elevensége és tisztasága teljesen megtéveszthetné az alanyt, ha nem tudná, hogy csupán álomról van szó. Az éber álom visszaemlékezés után sokkal valóságszerűbbnek tűnik, mint a hagyományos álom.
Persze mindez nem veszélytelen. Az ébrenléti valóságunk és álomvilágunk közötti határ elmosódása esetén kerülhetünk érdekes, esetleg ön- és balesetveszélyes helyzetbe.
Ugyanez vonatkozik arra, ha azon kapjuk magunkat, hogy álomvilágunkkal való foglalatoskodásunknak mindennapi teendőink, vagy emberi kapcsolataink látják kárát.
Nem célom olyan kifejezésekkel dobálózni, mint a valóságtól való menekvés, függőség vagy embertársainktól való elidegenedés. Ezek ugyanis a legáltalánosabban felmerülő aggályok a tudatos álmodás kapcsán.
Üdvözlettel:
Bellatrix